| Ide csak annyit írnék, hogy én is azok között az emberek között vagyok, akiket nagyon megrázott Sirius halála. Akárhányszor olvastam el azt a részt, mindig sírtam, és ehhez más hozzáfűzni valóm nem nagyon lenne. Még annyit, amit az "Élete" modulban is írtam: Sirius büszkén halt meg, úgy, ahogy akart: Harc közben!
"A következő fénycsóva a mellkasa közepébe talált.
Sirius arcáról nem tűnt el a nevetés, de szeme elkerekedett a döbbenettől.
Harry már nem gondolkodott, csak ösztöneit követte. Elengedte Neville-t, leugrott a lépcsőről, és kirántotta pálcáját - épp mikor Dumbledore is az emelvény felé fordult.
Sirius olyan szelíden dőlt el, mintha a kedvéért lelassult volna az idő. Teste kecses ívbe feszülve hanyatlott a boltív megfakult függönye felé.
Harry félelemmel vegyes csodálkozás kifejezését látta keresztapja hajdan oly szép vonású arcán. A függöny nagyot lebbent, mintha szélroham kapott volna belé, majd miután Sirius átesett alatta, visszahullott a helyére.
Harry hallotta Bellatrix Lestrange diadalordítását, de nem törődött vele - hiszen Sirius csak elesett, s mindjárt előugrik majd a boltív mögül...
Sirius azonban nem bukkant fel többé.
- Sirius! - ordította Harry. - Sirius!
Ott kell lennie a függöny mögött. Ő, Harry majd odaszalad, és kihúzza...
Mikor azonban el akart indulni az emelvény felé, Lupin eléugrott, és feltartóztatta.
- Nem segíthetsz rajta, Harry...
- Menyjetek érte, mentsétek meg, hozzátok vissza!
- Már késő...
-Biztos elérjük még... - Harry kétségbeesetten kapálózott, de Lupin átkarolta a mellkasát.
- Nem segíthetsz rajta, Harry... Sirius nincs többé."
Mindenkinek ajánlom figyelmébe a Harry Potter és a Főnix Rendje könyv Túl a függönyön fejezetét. | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
